Néhány embernek megvan a tehetsége ahhoz, hogy a gondolataikat szavakba öntsék –egy inspiráló módon. Rupi Kaur, az Y generáció egyik költő- és írónője, a mestere ennek a művészeti formának. Idén, június 10-én, megjelent első verses kötete Tej és méz (Milk and Honey) címmel, amely négy különböző fejezetében az erőszak, szerelem, veszteség és feminizmus témaköreit taglalja. Ez a könyv az élet minden szakaszán végigkíséri az olvasóit.
Íme egy kis ízelítő a műveiből!
- Ha megvan benned az a gyengeség, hogy zuhanj, akkor megvan benned az az erő is, amivel felemelkedsz.
- Rám nézel és sírsz. „Minden fáj.”
Miközben tartottalak, azt suttogtam: „De minden begyógyulhat!” - És mégis itt vagy, élsz, minden ellenére.
- Annyi mindened van, mégis oly sok mindenre fáj még a fogad.
A trükkje annak, hogy elégedett legyél az, hogy nem szabad azokra a dolgokra figyelned, amid nincs, hanem amid van;
ott lakik az elégedettség. - Engedd el. Engedd elmenni. Engedd megtörténni. A világon semmi sem volt neked ígérve és nem is tartozott hozzád.
Csak te vagy magadnak.
- „Hogy tudsz ilyen könnyen kedves lenni az emberekkel?” –kérdezte.
Tej és méz cseppent le az ajkamról, ahogy válaszoltam: „Úgy, hogy ők sosem voltak velem azok.” - Mi lehet erősebb az emberi szívnél, amely meghasad újra és újra és még mindig dobog?
- Ha össze vagy törve és elhagytak, ne kérdőjelezd meg, hogy elég vagy-e.
A probléma az, hogy nagyon is elég vagy és ezt nem tudták volna elviselni. - Mind gyönyörűnek születtünk.
A legnagyobb tragédia az, hogy meg vagyunk győződve róla, hogy ez nem igaz.
- Víz vagyok: elég gyengéd ahhoz, hogy életet nyújtsak;
elég erős ahhoz, hogy megfojtsam.
Rupi Kaur Instagramon is megosztja közel 700 ezer mohó követőjével a bölcsességét, legyél Te is egy közülük!
Írta: Tóth Laura
